Sárkeresztesi Református Közösség

Az egyházközösség saját honlapja: http://www.refdunantul.hu/lap/sarkeresztes/cikk/mutat/koszonto-2/

Dunántúli Egyházleírások a XVIII. századból így ír Keresztesről 1774-ben:

Ez a helység találtatik nemes Székes Fejér Vármegyében, melyben is a Helvética confessiót vallóknak mostani prédikátorjok tiszteletes Vásoni Gergely. Kezdődött itt a Helvetica confessión lévőknek exercitiumok még a múlt seculumnak elein, ugyhogy már 1671-dik esztendőben virágzó eklésiájok volt. Mostani földesura ezen helységnek méltóságos grof Lusintzki György, kinek uralkodása alatt békességben vagyon ezen eklesia. Ebben a helységben a Helvetica confessiot vallóknak számok 584.

A református gyülekezet alakulása az 1650-es évek elejére tehető. Az első pontos évszám 1654. esztendő, amely az első prédikátor szolgálatát is bizonyítja. Sárkeresztes első ismert lelkésze 1654-ben Adonyi István volt. A református jobbágyok letelepítése Nádasdy Ferenc telepítési akciójának eredménye. Hogy honnan települtek ide a gyülekezetalapító ősök, nem tudjuk. Prédikátora javadalmaként jobbágytelket kap földesurától, fundust temploma, iskolája és szolgálati lakásai számára, az egykori egyutcás falu közepén, a mai helyén.

A Dunántúli Egyházkerület legrégebbi protokollumában találjuk az első bejegyzést Keresztesre vonatkozólag, mely szerint 1654-ben a pápai egyházkerületi zsinaton jelen volt Adonyi István Köresztes Majorja prédikátora. Az 1657-es zsinatnál viszont ez áll: Köresztes Majorja üresedésben. Keresztesen tehát eleven gyülekezeti élet folyt ez időben.

Az 1662-i országgyűlésen több mint 400 templom elfoglalásáról tesznek panaszt a protestáns rendek. Az itteni zaklatásokról nem szól a hagyomány, ami nem a földesúri türelmességgel, hanem a török uralom jelenlétével magyarázható. A magyar protestantizmus szomorú korszakában, a gyászévtizedek alatt (1671-1681) Keresztes viszonylag békés körülmények között élheti hitét, hallgathatja Isten Igéjét. Nem kellett hazavárni a gályarabságból, a protestáns prédikátorok elleni hűtlenségi perben, -közismertebb néven a gályarab perben – 1674-ben (március 5-április 3-ig) Poszonyba idézett prédikátorát. (Itt feltehetően Udvari Mátyásról van szó, aki 1671-1683  szolgált Keresztesen).

1678-ban már harang hívogat, a szegényes, Isten házába. A sövénytemplomok korában, alig gondolhatunk Keresztesen kőből épült templomra, sokkal inkább paticsfalu, sárral tapasztott, torony nélküli imaházra, akár csak Almáson, Bodajkon, Szentgyörgyön. Mintegy másfél évszázadon át nem épülhet torony, az időközben kőre cserélt oratóriumhoz.

1773-ban a keresztesiek azért könyörögnek a földesúrnál, vármegyénél, hogy haranglábunk is majd csaknem egészen romladozásban vagyon… Ekkor engedélyt is kapnak a javításra.

Ugyanebben az esztendőben új parókia építéséhez kér és kap engedélyt az akkor 580 lelkes gyülekezet. Parokiális házunk circiter 70 esztendőknek előtte építtetvén annyira már az egész leszállott, hogy abban prédikátorunk nem lakhatik, ezt is hogy újjonnan felépíthessük, alázatossan instállunk…

(Az első parókia felhetően az 1650-es években, a második parókia 1703-ban, a harmadik parókia 1773-ban, a negyedik parókia pedig 1862-ben épült, amely jelenleg is áll. A parókiák mind ugyanazon a telken épültek a mai Kossuth utca 26 szám alatt.)

1779-ben az oratórium teteje egészen megromladozott… ezért reparálásához kérik a felsőbbség hozzájárulását. A hat évvel korábban kelt instancia szerint a templom teteje fazsindelyes …megengedni méltóztatnék az oratoriumunknak romladozott sindelezését reparáltatni tornácának pedig tetejét, mely már éppen elrohadoztatott, ujjonnan megépíteni az oratórium ajtajával együtt…

Anyakönyvezetés 1743-tól kezdve folyamatos. Ekkor még csak a kereszteltek matrikulája jegyeztetett, a halotti anyakönyv 1752-től, míg az esketési anyakönyv csak 1760-tól indul.

Szép korszaka a keresztesi eklésiának az a három évtizednyi idő, amikor 1760-1787-ig a templomától és papjától megfosztott almási gyülekezet egy részét istentiszteleti közösségébe befogadta. Helyszűke miatt járt három felé is tempomba az almási gyülekezet: Csurgóra, Keresztesre és Mohára.

1825-ig a székesfehérvári református gyülekezet önállósodásáig Keresztes volt a fehérvári gyülekezet anyaegyházközsége.

1879-ben a gyülekezet létszáma eléri a 900 főt. Iskolás tanulói száma 108 gyermek. 1860 óta két tanteremben folyik a tanítás. Segédtanítót a pápai kollégiumtól kaptak.

A Keresztesi református egyházközség irattárát a II. világháború szinte teljesen megsemmisítette.

Álljon itt a keresztesi Református Egyház ismert lelkészeinek névsora Babay Kálmán református lelkész feljegyzése alapján és kiegészítésével:

1. Adonyi István (pápai zsinat 1654.évi jegyzőkönyve)
2. Udvardí Mátyás török világ előtti 17 esztendő ab anno 1671
3. Tatai János úr ab anno 1683 szolgált egy végben 7 esztendőt
4. Bajcsi András úr volt 7 eszt.1690
5. Tormai István volt 6 eszt. ab anno 1697 (ab anno=évtől)
6. Uj-Vári Sámue volt 6 eszt. ab anno 1703
7. Miskolczi Mihály volt 3 eszt. ab anno 1704
8. Vetsei Pál úr volt 1 eszt. ab anno 1707
9. Kállai János úr volt 1 eszt. ab anno 1708
10. Teremi Pál úr volt 2 eszt. ab anno 1709
11. Enyéngi István 1711
12. Pápai Ádám 1713
13. Szent-Péteri István 1715
14. Edelényi András 1719
15. Viski Pál 1727
16. Veszprémi János 1731
17. Raikó Mihály 1743
18. Széplaki Ádám 1759
19. Vázsonyi Kovács Gergely 1762
 20. Vázsonyi János 1777 Berhidára rendeltetvén,helyébe jött Szent Mihályról 23 évi ottani lelkészkedés után
 21. Bitkei Tóth Márton 1782 után ide rendeltetett Falu Battyánból
 22. Tunyogi János 1783 Egresre rendeltetett
23. Ákáb Sámuel 1792 volt mezőszentgyörgyi prédikátor
 24. Pécsvárady Gergely 1836 előbb 5 évig Bodajkon volt
 25. Halom Ádám 1851-1853 segédlelkész
 26. Kovács János  1851-1853 segédlelkész
 27. Parragh Ferenc 1853
 28. Lukács István 1886
 29. Babay Kálmán  1892-1930
 
Eddig Babay Kálmán feljegyzése) Utána voltak:
 30. Barsy Miklós 1931-1932
 31. Csomasz Tóth Kálmán 1932-1938
 32. Németh Lajos 1938-1970
 33. Farkas Tamás 1970-1977
 34. Németh Gyula  1977-1978 magyaralmási lp mint helyettes lelkész
 35. Kotormán István 1979-1980 segédlelkész
 36. Fay Aladás 1980-1981 beosztott lelkész
 37. Köntös Dezső 1981-1982 helyettes lelkész
 38. Kovács Zoltán 1982-1991 magyaralmási lp. mint helyettes lelkész
 39. Göncző Sándor 1992-

A keresztesi Reformata Ecclesia a mint a régi idejű atyáinktól hallottuk és mostan élő emberek is azokra emlékeznek, még a török idejében fundáltatott a közelebb elmúlt Seculumnak (korszaknak) az elején (:1600:)